Sokat gondolkoztam, hogy vajon érdemes lenne -e a futást tudományos alapokra helyezni. Május óta PK-val futok, többek között ennek köszönhetem azt, hogy 20 percet javítottam a tavalyi első maratoni időmöm, így lett a 4:29-ből egy szép 4:10, jövőre meg irány be négy óra alá. A PK-hoz szükséges pulzus zónámat a 180-életkor alapján lőttem be Pulzus Pistit 150-re. Igen, már ilyen öreg vagyok. Sejtettem, hogy ez nem a legpontosabb, meg hogy hatalmas egyéni eltérések vannak, de szépen fejlődtem a 150-155 alatti LSD-vel, szóval azért sejtettem, hogy nagy hülyeséget nem csinálok.

Mivel az életem szerves része a futás, és még jó pár éven (évtizeden) át szeretném csinálni, ezért úgy döntöttem, hogy igen, érdemes kicsit tudományosabb alapokra helyezni, és kihasználni amit a tudomány a kezünkbe adott. Jelen esetben az. ún. laktát küszöb (aka. Laktátmanó) meghatározásra gondolok. De mi ez?

"Azt a munkaintenzitást, vagy hozzá tartozó pulzusértéket nevezzük laktátküszöbnek, mikor a szervezet tejsav termelési és lebontási sebessége megbomlik, több termelődik, mint amennyit hasznosítani tud a szervezet... Edzett egyének az ehhez tartozó tempót motiváltan akár egy, másfél óráig is képesek tartani, azonban mivel itt már a szénhidrát anyagcsere a domináns, ha nem történik szénhidrátpótlás (főleg lemerült raktárak esetén), rövid időn belül teljesítményesés következik be, még ha ez nem is jár pulzuscsökkenéssel." (Forrás és bővebb infó www.oliworld.hu)

A DK Team-ből többen voltak már Lőrincz Olivérnél ezen a vizsgálaton, csupa jót hallottam róla, szóval nem volt kérdés, hogy hajrá laktát mérés. A vizsgálat során Oli jól megfuttatott és még ráadásul meg is szurkált. (Egyre fokozódó intenzitású futás mellett nézi a pulzust és a vér laktát (tejsav) szintjét. Ez a szint egy darabig az intenzitás növelésével egyenes arányban nő, aztán hirtelen megugrik. Itt van a laktát küszöb. Videó magáról a vizsgálatól itt.) Ha tudjuk a laktát küszöbhöz tartozó pulzus értéket, akkor azt is be tudjuk lőni, hogy milyen pulzus tartományban érdemes edzeni. Ha egy hosszútáv futó pl. hosszú távon fut laktát szint felett (vagyis túl magas pulzussal), akkor jön az elsavasodás, fal, ájulás, szóval csupa nemszeretem dolog. Ha túl alacsony pulzustartományban futunk, akkor nem fejlődünk olyan intenzitással, mint lehetne.

Mivel lettem okosabb? Sokkal. Megtudtam, hogy az én laktát küszöböm szép magasan, 175-180 közötti pulzusnál van. A hosszúkat 155-165 között érdemes futnom, vagyis nyugodtan engedhetem a pulzusom egészen 165-ig. Résztávoznom pedig a 170-185-ös zónában érdemes. 

Azt is megtudtam, hogy a hosszútávfutóknak tök feleslegesek a 600-800-1000 méteres résztávok. E helyett 5-8 perces (minimum 1600 méter) intervallumokat kell tolni, hogy a gyors izomrostjaink úgy fejlődjenek, ahogy az a hosszútáv futáshoz kell. Ezen kívül a futó technikám nem rossz, de a vállam túlságosan rotál és le kell építeni az ebből következő felesleges kereszt irányú karmozgásokat.

Aki PK-zik, annak szerintem mindenképp érdemes laktátot méretnie, ráadásul azon kívül még rengeteg egyéb infót kap az ember.

Ezennel új alapokra helyezem az edzéseimet, pont jókor, így a téli alapozás előtt. Hajrá Pulzus Pisti, hajrá Laktátmanó!