Dobpergés, függönygördülés, közönséghördülés! Egy éves futó lettem, pontosan egy éve indultam az első versenyemen, nem szaroztam, mert ugye egyből félmaratonnal kezdtem és most ennek tiszteletére idén is indultam a Floripa félmárián, ráadásul dupla volt az izgalom, mert december óta ez volt ez első versenyem.
A PK folytatását is ettől a versenytől tettem függővé, ugyanis nagyon azt éreztem, hogy a PK ellustított, 6 perces ezreseknél már meg akartam halni, de úgy voltam vele, hogy ha sikerül most is két óra alatt futni, akkor maradhadd Mr Hadd és elmarad a haddelhadd. Ez a sub 120 érdekes kérdés, sokaknak ez az egyik álomhatár és ha már egyszer sikerült 2 óra alatt futni egy felest, akkor nem szívesen megy újra fölé az ember. Így voltam ezzel én is, annak ellenére, hogy a sub 120-hoz jóval 6 perc alatti ezreket kell futni, erre meg hónapok óta nem volt példa, mivel szinte kizárólag alap pulzussal, vagyis 6:30-7:00 körüli ezrekkel toltam.
Aztán indult a buli és éreztem, hogy jó lesz ez, 10 kiri után sem fáradtam, szépen és egyenletesen futottam továbbra is 5:30 és 5:40 között. A versenyek egyébként hihetetlenül felpörgetnek, imádom a hangulatot, a zenét, a sok embert, meg mindent (kivéve a Toi Toi előtt kígyózó hosszú, tömött sorokat és az összefosott WC deszkát, fúj, meg azt, hogy mindenki azt hitte mexikói vagyok, mert a p-f-z az ugye csak az lehet, de hát úgy nézek én ki mint egy bajszos-szőrös mexikói csaj?!).
Szóval futottam szépen, a felénél egy gél, aztán mást nem is ettem, csak ittam kb. 2 deci izót, meg persze vizet sokszor keveset, jól ment, belekerültem többször is a "flow"-ba, aztán láttam azt is, hogy meglehet 2 óra alatt, csak a végét kell kicsit meghúzni. Így is tettem, az utolsó 3 kilométerem így nézett ki: 5:13, 5:14, 4:58. 20k után futni egy 5 perc alatti ezret, ez csak azt jelentheti, hogy tényleg igaz a mondás, miszerint "ha elfárad a lábad, fuss a szíveddel." Emelkedőn előzni az utolsó kilométereken pedig piszok jó érzés...
Aztán jött a befutó, széles vigyor az arcomon, igen, megcsináltam! A hivatalos eredményem 1:58:59 lett, ez 4 perccel elmarad a PB-től, de nagyon-nagyon örülök neki.
Ez a futás több szempontól is mérföldkő: egyrészt ez egy év miatt, másrészt pedig azért, mert úgy sikerült 2 óra alatt futni, hogy két hónapja alappulzuson edzek, szinte nem résztávoztam, alig futottam tempót és mégis, versenyre összejöttek a 6 perc alatti ezrek! Boldog vagyok és heti egy tempósabb futást beiktatva folytatni fogom a PK-t, mert lehet, hogy csinálni unalmas és utálatos, de megvan az eredménye!
"Quitters don't run. Runners don't quit."
Ámen.
