Szeptembertől munkát keresek otthon, Magyarországon. Tudom, hogy sokan azt gondolják, hülyeség pont most visszamenni, mert a gazdaság helyett ugye a válság dübörög, és egyre többen épp most hagyják ott az országot. Én mégis úgy döntöttem, hazatérek. Lassan nyolc éve utazgatok a nagyvilágban, sok mindent láttam, rengeteg tapasztalattal gazdagodtam, folyamatosan tanultam magamról és másokról. A legfontosabb tanulság pofonegyszerű: sehol sem érzem magam otthon, csak Magyarországon. Ott a hazám, ott van a családom, ott vannak a barátaim, ezer szál köt oda. 

 

Úgy érzem, több szempontból fordulóponthoz ért az életem; egyrészt azért, mert úgy döntöttem, véget vetek a cigány-életnek, és hazatérek, másrészt pedig azért, mert mert eldöntöttem azt is, hogy a munka terén is váltok. Nyolc év konduktorkodás után úgy érzem, hogy egy időre pihentetem a kell szakmát. Nem mondom, hogy örökre abbahagyom, de jelenleg mégis azt érzem, hogy valami teljesen mást szeretnék csinálni. Méghozzá fotózni. Persze erre nyilván sokan legyintenek, egy páran pedig megpróbálnak majd lebeszélni, hogy milyen nehéz szakma és mennyi fotós van már, stb, stb. Én mégis úgy érzem, a fotózás kiteljesít, kiélhetem a kreativitásom, ráadásul örömmel tölt el, ha megmutathatom a világot másoknak a saját szememen keresztül, átadhatok néhány élményt, esetleg érzéseket ébreszthetek a képeimmel. Ezért szeptemberben kezdem is a fotóiskolát.

 

Persze nem vagyok naív, és tudom, hogy a National Geographic felkérésére még pár évet várnom kell, tehát beérem valami kevésbé előkelő melóval is.

 

Viccet félretéve, olyan munkát keresek, ami kreatív és nem helyhez kötött. Képtelen vagyok napi nyolc órát egy irodában ülni. Tudom, hogy ezzel jócskán beszűkítem a saját lehetőségeimet, de tudom azt is, hogy azt nem sokáig bírnám. Szóval nem bánom, ha sokat kell utazgatni, jönni-menni. 

Szívesen vállalok fordítást illetve tolmácsolást, mert gazdasági és társadalomtudományi szakfordító-tolmács is vagyok angolból. Beszélek portugálul is, nagyon szeretném, ha lenne lehetőségen otthon is használni ezt a nyelvet.

 

Állítólag elég jó a beszélőkém és édesapámtól örököltem némi írói vénát is, amit ezúton is köszönök neki.

 

Azt is szokták rám mondani, hogy határozott és talpraesett vagyok, a jég hátán is megélek (talán ezért is merek pont most hazamenni:), és még sose mondták nekem, hogy "ne legyél már ekkora szőke!"

 

Tudom, hogy az állás keresésnek nem ez a klasszikus módja, de veszteni valóm nincs, gondoltam megpróbálkozok ezzel is... 

 

Akinek felkeltettem az érdeklődését, az írjon nekem az ancsur.szabo@gmail.com-ra, hogy hivatalos mederbe terelve a dolgot küldhessek CV-t, meg hasonlókat.

 

Ja, ügynökmunka, biztosítás, befektetés, MLM, piramisjáték, saját testem áruba bocsájtása kizárva:)

 

Köszönöm előre is!

Minden jót, üdv, szép napot és aloha!