Hirdetés

Nyúlcipő

Úszok, bringázok, futok, hogy szép és okos legyek. Addig nem hagyom abba, míg szép és okos nem leszek.

Friss topikok

  • szancsurrr: @Gyűrött Papír: Ez három éve történt :) Fáradásos törés volt, ami 4 hónap alatt jött rendbe. Nem k... (2014.08.21. 10:38) Törés
  • Cs.Csilla: kesztyű, szintén vékony technikaiból, nem kell vastagabb :) - nekem decás van (2013.09.23. 14:27) Mit vegyek fel?
  • szancsurrr: @namile: Tudom, hogy helyi zsírégetés nem létezik. Egyébként lépcsőzni is szoktam, bár nem minden ... (2013.09.01. 18:20) Kis mell, nagy segg
  • lukacszoli: A legizgalmasabb szavakat kihagytad a felsorolásból... (2013.08.30. 19:29) Szereposztó dívány
  • saaby.: Ez szép volt Ancsúr! Én osztályt ismétlek... :) (2013.07.25. 06:38) Félévi bizi

Címkék

Kedves Olvasók!

2014.01.24. 09:57 szancsurrr

Mostantól az egyensulyt.blog.hu-n találtok meg.

Olvassatok továbbra is :)

Szólj hozzá!

Cumi holdjáróval

2013.11.06. 10:25 szancsurrr

Zenél. Mi zenél? Mi ez? Ég a ház? Ja nem, a telefonom. Mi van? Kelni kell? Kizárt. Szundi. Szundi hív? Ki tököm az a szundi? Na jól van, ne bénázzunk. Kimászok az ágyból, átesek a papucsomon. Oh yeah. Ki az az állat, aki reggel 5-kor kel? És miért? Tea. Gluty-gluty. Sál-sapka-kesztyű. Bringa. Ja, cipő is kell. Bár rózsaszín papucsban tekerni biztos menő, Szerintem simán el lehetne kezdeni vele egy ilyen őrült divatirányzatot, mint annak idején a cumi. Vagy a holdjáró. Meg lehetne dumálni mindenkit, hogy szőrös papucsban jó. Télen is.

rózsaszín-papucs.jpg

cumi-e1353444483467.jpg

Shoes13.jpgJó, ne tököljünk, menjünk. Hú, de rohadék hideg van. Na jó, akkor inkább visszamegyek aludni. Nem kell a feszkó. Jé, nyitva van a Tesco? Dehogy van, ilyen korán?

Na jól van, tekerjünk. De befúj a szél. Ááááá, Brrrrr. Kapucni fel. Jobb. De nem sokkal. Jé, már itt vagyok a Árpád hídnál, Háj, máj ném is Spídi Gonzalesz. Még a csövi is alszik, mondtam én, hogy marha korán van.

Na, mindjárt ott vagyok. Jé, egy futó. Ez jó. Nem én vagyok az egyetlen őrült. És bringások is. Fura népek lehetnek. Egészen felébredtem. Itt vagyok. Bringa lezár.

Helló-szia. Jó, hogy itt vagytok, egyedül nem menne. Átöltözés. Ki a hidegbe. Jaj-jaj-jaj! 

Csobb! A víz meleg. Mint a bársony. Sallala. Bemelegítés. Trallala.

Aztán középkori kínzóeszközök: bója, gumikötél és a teki. A teki mondjon le! Ne kaszálj! Inkább 10 000 hossz összegumizott bokával, bójával a lábam között mint ez a kis dög.

Jól van, túléltem. Pff. 3000 méter a vége. 

Én nem megyek ki... Inkább maradok itt és leszek 3 napos vizihulla. Na jól van, gyerünk már. Kicsobb. Brrrrrrrrrrrrr!!!!

Szauna. Hmmmmmm. Jó. Meleg. Ez kellett.

Már kint állok az uszi előtt és arra gondolok, hogy nagyon-nagyon jó így kezdeni a napot.

Aki nem hiszi, ússzon utána!

Szólj hozzá!

Te miért futsz?

2013.11.02. 21:28 szancsurrr

how-different-countries-run.jpg

Szólj hozzá!

Mit vegyek fel?

2013.09.17. 18:39 szancsurrr

michelin-man.jpg

Bizony, sajnos itt az ősz, a hűvös, esős idő, aztán meg a zord, fagyos tél, brrr. De mi ugye kemények vagyunk, mint a rigalánc, tehát a hideg idő nem rettent minket el attól, hogy a szabadban mozogjunk.

Mire figyeljünk, illetve mik azok a gyakori hibák, amit a kezdő téli futók elkövetnek? (Saját tapasztalat :)

1. Ne parázz rá túlságosan. Futás közben meleged lesz, még akkor is, ha kint röpködnek a mínuszok.

2. Öltözz rétegesen, de ne a Michelin emberke style-ra gyúrj. Öt réteg ruhában elég nehézkes a mozgás és két perc múlva meleged lesz. Szóval ne öltözz túl!

3. Felejtsd el a pamutot! Ha az egyszer megszívja magát nedvességgel (mert télen is izzadunk), azt a futóatyaúristen sem szárítja meg, tehát egy jeges-nedves-hideg öltözékben fogsz szenvedni; tüdőgyuszi, idegösszeropi borítékolható.

4. A technikai anyag a barátod. Nem kell megijedni az anyagi csődtől sem, mert szerintem teljesen felesleges a több 10 ezer forintos márkás csillivilli-übercuki-hipertrendi cuccokra költeni. Persze aki megteheti, ez tegye meg. Szerintem nyitott szemmel kell járni, mert pár ezer forintért remek minőségű és olcsó téli (és nyári) futó- és bringás cuccokat lehet beszerezni a lidli-aldi-tízpróba háromszögben. (Tudom, hogy sokan fikázzák ezeket a termékeket, de én az idei távjaimat, több mint 3500k bringa és több mint 1500k futás, szinte csak ilyen "olcsó", "alsó kategóriás", "mit vársz ennyi pénzért?" ruhákban toltam le és tökéletesnek bizonyultak.)

5. Cseresznyét szedni csak sapkában! A fejünkön át rengeteg hőt veszítünk, így a sapi kötelező.

6. Sál.

7. "Magas" sál a száj elé, de ez csak nagyon hidegben kell, hogy ne a jeges levegőt szívd be, bár ugye elvileg orron át kell belélegezni, de...

8. Amire feltétlenül szükséged lesz (zárójelben, hogy nekem mi van és menyiért vettem):

  • meleg aláöltözet (10próba áruház, síelős: 1500 ft,
  • hosszú nadrág (cupi, nem susi, nem bő, mert befúj alá a szél és brrr...) (turi: Under Armour(!!!) gatya 1500 ft-ért)
  • hosszú ujjú technikai póló (Lidl, 2000 ft),
  • széldzseki (10próba áruház: 3000 ft, meg van egy "márkás", ami 5000 ft volt),
  • vízhatlan, vastagabb dzseki (nekem softshell van thermo béléssel), lehetőleg kapucnival (há und em, tizen valahányezer).
  • vastag futózokni (sok van, de mind 1000 ft alatt volt)

8. Téli futócipőm nincs. És nem is lesz. Shield-es meg mittoménmilyen, na nem... :) Két zoknit veszek fel és kész.

9. Kimaradt valami? Oszd meg kommentben!

4 komment

Superwoman? NOT!

2013.09.15. 17:56 szancsurrr

letöltés (1).jpg

Tegnap rá kellett döbbennem, hogy nem vagyok Superwoman; nincs DDD-s mellem és ha megkínoznak se vagyok hajlandó egy kis kék bugyiban flangálni. Repülni meg pláne nem. Egyetlen szuper képességem az, hogy egy hosszabb versenyen/edzésen is simán végig megyek "saját zsíron", vagyis minimális kalória ill. kaja bevitellel. Ez azért is jó, mert eléggé gyomorbajos vagyok, így ha edzés közben sokat (legalább is a jelenleginél többet) kéne ennem akkor én tuti lennék Toi Toi Princess. Pedig ugye Superwonam sokkal menőbb, de mindegy.

Tegnap rájöttem, hogy ennek a szuper képességnek van egy feltétele.

Egyél előtte rendesen! 

Teljesen logikus, hogy egy hosszabb terhelés előtt a testünket fel kell tölteni, hogy bírjuk, illetve hogy tovább bírjuk saját zsíron. (Bár a szakirodalomban rengeteget lehet olvasni pro és kontra Ch feltöltés témában, ezt meghagyom a brit tudósoknak.)

Eddig én is így tettem, verseny előtt mindig rendesen (értsd: a szokásosnál nagyobb adagot) ettem, teljes kiőrlésű tésztát, barna rizst, csupa olyan kaját, ami sok jó, vagyis lassan felszívódó CH-t tartalmaz.

Tegnapra 35 kili futást írt az edzésterv, ez volt a maraton előtti utolsó előtti hosszú. Az volt a terv, hogy elmegyünk egy terepfutó versenyre Dunakeszire, onnan pedig haza futok, így meg lesz a táv. Viszont egész délelőtt szakadt az eső, így borult a program, a futás délutánra maradt. Úgy indultam el, hogy nem igazán ettem előtte semmi normálisat. (Pro: 1. Későn értünk haza, így a kaja nem volt még kész 2. Ha eszek, akkor várni kell legalább másfél órát és akkor este 11-re se végzek.) Sőt, előző nap sem vittem túlzásba a zabálást, valami minimál ebéd, este egy kis grillcsirke volt paradicsommal és kész.

Kb. a 26. kilométerig minden rendben volt. (Bár megjegyzem, hogy hülye fejjel a 20. kilit meghúztam, hogy meglegyen a 2 óra körüli FM idő, na ez szépen kizökkentett az addigi kellemes, kicsivel 6 perc alatti tempóból, utólag nem is értem, miért csináltam, ez egy edzés, nem verseny.)

Aztán 27 környékén elkapott a hányinger, lassultam, többször meg kellett állnom, szédelegtem, szóval szarul lettem. Még sosem voltam ilyen ramatyul futás közben. Gizi jótékonyan leállította magát, amikor az út szélén agonizáltam, tehát a látszat csal, ennél a végén sokkal lassabb voltam. Aztán 32k után egy kicsivel úgy döntöttem, hogy game over, mert edzésértéke a dolognak már nem sok volt.

A csodálatos edzésemben itt lehet gyönyörködni. A pulzust még véletlenül se nézzétek, mert a pántom végleg tönkre ment. Vagy ufó lettem.

Végül még egy kellemes két és fél kilis séta hazáig, ahol Zoli láthatóan megijedt tőlem, mert olyan szép zöld voltam. Vagy sárga. 

Update:

Sajnos még ma reggel sem voltam a toppon, így le kellett mondanom a mai bringatúra leghosszabb (113k ) távjáról és be kellett érnem a 65 kilométeres etappal. Utólag nem is bántam meg, mert elég volt.

Mi ebből a tanulság?

Mondjátok meg ti :)

Szólj hozzá!

Kedves Apa!

2013.09.06. 21:09 szancsurrr

letöltés.jpg

B. Szabó Pál: Mítosz

Fiatal férfi volt. A teste izmos, napbarnított.

Szeretett az üde zöld mezőn rohanni.

Arcába csapott a szél, borzolta haját...

pólusaiba beivódott a gyorsan áramló lég.

Nem érzett fáradtságot, bármeddig rohant

csikóként a kék ég alatt.

Máskor a tóban úszott órákon át; percekig a víz alatt

szívott a tiszta levegőből, s újra lemerült.

Önkéntelem örömmel kísérletezett a halállal.

Egyszer a szívében megpattant egy ér.

Lassan a fövenyre huppant; szája szegletében ferde mosoly.

Kissé befelé, némi szomorúsággal vegyes elégült pillanat.

Az arca sima volt, nyugodt, ránctalan.

A rezzenéstelen csöndben vizes teste együtt párolgott a földdel.

Amikor ráleltek, senki sem tudta megfejteni

elrejtett mosolyát.

Kedves Apa!

Két éve, hogy elmentél.

Az élet úgy hozta, hogy nem tudtam tőled elbúcsúzni. Távol voltam, a világ másik felén. Ültem a gép előtt és hallgattam. Hallottam a szavakat, de nem értettem. Aztán lassan felfogtam. A szavak éles késként hasítottak tudatomba. Tehetetlen voltam és rémült. És mérges. Hogy én világ túloldalán vagyok és nem otthon.

Mert mi lett volna, ha...? Azóta is sokszor feltettem ezt a kérdést. Vajon meg lehetett volna akadályozni? Egyáltalán szabad lett volna beleavatkozni? 

Fáj, hogy a mai napig nem derült ki, hogy mi is történt valójában. Ez valószínűleg örökre fájni fog. A rendőrség rövid úton lezárta az ügyet, némi látszat-nyomozással elintézték az egészet.

Te mindig az igazságért harcoltál és kitartottál. Tűzön-vízen át. Most mégis azt mondom, hogy talán jobb így, hogy nem derült fény az igazságra. Fáj, de most már nem akarom tudni. Tavaly még harcoltam. Most már nem. Megnyugodtam. Belenyugodtam.

Tudom, hogy te is megnyugodtál. Tudom, hogy már jó helyen vagy. Ott, ahol lenned kell. Ott, ahol boldog lehetsz.

Nyugodj békében, Apa!

Szólj hozzá!

Beneveztem!

2013.09.03. 13:41 szancsurrr

Iron-Man.jpg

Ma beneveztem a 2014-es nagyatádi Iron Man-re. A teljes távra, egyéniben.

Az Iron táv 3.8k úszásból, 180k bringából és egy maratonból (42.2k) áll.

Hosszú és kőkemény felkészülés áll előttem. Amíg lehet, addig bringázok, szinte minden hétvégére kinéztünk egy jó kis 100 kili feletti teljesítménytúrát, pl. ezt és ezt.

A maratoni felkészülés miatt ismét többet futok, aztán télen jöhet a sok úszás és a spinning a sok futás mellé. Tavasztól ismét a bringáé lesz a főszerep, persze mellette úszni és futni is fogok.

A megnövekedett edzésidő felvet egy érdekes kérdést: hogyan tudom majd megtalálni az egyensúlyt a sport, a munka és a magánélet között? Nem szeretném, hogy bármelyik is a másik rovására menne. Szerencsére Zoli maximálisan támogat, de nem szeretnék visszaélni a türelmével. Nem lesz könnyű, de bízom benne, hogy menni fog.

Van valami tuti tippetek?

Szólj hozzá!

Bringa vs Futás

2013.09.01. 19:25 szancsurrr

little_red_riding_hood_art-1979px.png

Én magam sem gondoltam volna április elején, amikor is először pattantam Piroskám hívogató ölébe (ajajj, nehogy megint divany.hu címlap legyen a vége :D), hogy valaha azt fogom mondani, hogy jobban szeretek bringázni, mint futni. Pedig ez a nagy helyzet. 

Tegnap hosszút futottam, nem mondom, hogy borzalmas volt, túléltem, volt egy kis flow is, meg minden, de mostanában mégis sokkal lelkesebb vagyok, ha bringázni megyek. 

Ma is, reggel fél 7-kor kipattantam az ágyikóból, mert az alvás ugye a lúzerek sportja, aztán hajrá, tekerjük le az Ipolymente 95 bringás teljesítménytúrát!

(Na jó, ez így ebben a formában természetesen nem igaz, mert ki az az állat, aki vasárnap hajnalban kel egy bringatúra kedvéért?! Félálomban próbáltam magam meggyőzni, hogy én nem az az állat vagyok, de amikor kómásan kikóvályogtam fogat mosni, rájöttem, hogy ismét kiérdemeltem a nemnormális címet...)

A bringázás sokkal kevésbé terheli meg a testet, mint a futás. Négy óra futás után fáj mindenem, viszont szinte büntetlenül lehet ugyanennyit tekerni, egészen tisztességes tempóban is. Reggel éreztem a tegnapi LSD-t a lábamban, de az első pár kilométer kellemesen kilazította, aztán lehetett tolni neki.

A teljesítmény túrákban az a jó, hogy nincs helyezés, nincs érem, nincs, dobogó, nincs díj. A cél a teljesítés, és maximum magaddal versenyezhetsz, ha van hozzá kedved. Vagy csak simán gyönyörködsz a tájban, beszívod a friss tehénszarszagú levegőt, anyázod a méhecskét aki pofán csípett (de legalább bele is döglött), szóval tiszta relax. Ezen kívül a nevezés nevetségesen olcsó, erre a maira kemény ezer forintot kellett fizetni, cserébe volt öt szuper frissítőpont, kajával, piával és jó fej emberekkel. 

Bringázás közben szabadnak érzem magam. Nem figyelek semmire, csak hallgatom ahogy a kerék surran a betonon és a szél zúg a fülembe.

És azt érzem, hogy jó élni!

Szólj hozzá!

Szereposztó dívány

2013.08.30. 18:44 szancsurrr

Divany_BLMobili_F382_k.jpg

Fogadom, hogy a jövőben, a divany.hu elkerülése érdekében a bejegyzések címében az alábbi szavak soha többet nem fognak előfordulni (a teljesség igénye nélkül): segg, mell, csöcs, pöcs, f@sz, picsa, szilikon, botox, pornó, szex, szopás, gang-bang, celeb, zimánylinda, debreczenizita, trendi, cuki, lófaszjóska...

(Kivéve, ha 15 perc hírnévre és trollokra vágyok.)

(Aki lemaradt volna róla: az előző bejegyzésem kikerült a divany.hu blog ajánlójába, nyilván azért, mert a segg és a mell szavakat is használtam a címben. Először és utoljára.)

 

1 komment

A fokozatosság ciki?

2013.08.30. 18:26 szancsurrr

roadrunner.jpg

A Spar Maratonra 4 órán belüli maratoni időt tűztem ki célul. Tudom, sokaknak ez nem nagy szám, sőt, mostanában az az érzésem, hogy egy maratont lefutni sem nagy szám, hiszen egyre több blogon (konkrétan futásra szakosodott blogokon) azt sugallják, hogy pár hetes felkészüléssel már simán meg lehet csinálni az elsőt akár 4 órán belül is. Akkor meg minek tököljön az ember a több hónapos felkészüléssel? Valóban, felemelő érzés lehet zombiként befutni, hogy aztán egyből rákössenek az infúzióra.

Az elején én magam is elkövettem ezt a hibát. Utólag úgy gondolom, túl hamar futottam az első maratonomat, mondjuk legalább nem eszeveszett tempóval, hanem szép komótos 4:29-es idővel. Persze volt egy elég komoly sportmúltam, de akkor is.

Egy ideje már nem vagyok PB-náci. Utoljára tavaly novemberben hasítottam egy 1:49-es FM-et, aminek azóta a közelébe sem értem, de nem érdekel. Itt van nekem helyette többek között az idei fél IM élménye. A várakozás izgalma, hogy jövőre jön a teljes táv. Hogy az edzéstervemben sokat kell edzeni, de nem gyorsan. Engem most már ez lelkesít.

Nagy közhely, de tisztelni kell a távot és a testünket. Legalábbis annak, ki szeretne sokáig sportolni és élni.

Szólj hozzá!

Kis mell, nagy segg

2013.08.22. 17:28 szancsurrr

Felül mindig is vékonyabb voltam, mint alul, de ami most történik az már tényleg igazságtalanság.

Hiába fogytam le az elmúlt két évben tizenvalahány kilót, mégsem vagyok elégedett. Az elmúlt hónapok kitartó edzésmunkájával az álom alak helyett sikerült a felső testemről az összes zsírt, beleértve a melleimet is, lepucolni. Ezzel csak az baj, hogy felülről a konyhásnéni karok eltüntetése óta már nem kell én nem is állt szándékomban többet fogyni.

Nagy cicim sosem volt, de most konkrétan semmi nem maradt. Cserébe a seggem és a combom meg mintha egyre csak szélesedne. Egyre aránytalanabbak látom a testem és ez nagyon zavar. Főleg azért, mert tényleg sokat edzek, hosszúkat bringázok, futok, úszok, és még arra is oda figyelek, hogy ne egyek szemetet.

pear_shaped_kari_by_butlova-d5j4gg3 (1).jpg

Balu azt javasolta, hogy igyak többet, mert az segíti a fogyást. Valóban keveset iszok, szóval pár napja magamba diktálok minimum 6 x 0,75 l Nagyatádi kulacsnyi folyadékot (citromos víz, sima víz, gyógytea), vagyis 4,5 litert.

Nem csak hiszti, nézzétek, erről beszélek, mikor nem létező ciciről, nagy seggről és vastag combokról beszélek:

1173651_666942206651747_167809189_n.jpg

Ne mondjátok, hogy ez genetika, mert nem voltam mindig ilyen aránytalan.

Ne mondjátok, hogy a bringától erősödtem meg ennyire alul, mert ez nem izom, ez háj.

Azt mondjátok meg, hogy mit csináljak, hogy ne fentről, hanem lentől pucolódjon le a zsír?

(A kérdés egyébként inkább szakmai abból a szempontból, hogy vajon miért nem fogyok alulról. Amúgy köbö annyit edzek, hogy élhetnék akár mekis kaján is és akkor sem kellene híznom. De persze nem teszem, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az átlag hobbi sportolónál én egy "kicsivel" több edzésmunkát végzek.)

Help!!!!

33 komment

Triatlon-kór

2013.07.26. 15:27 szancsurrr

83609-eXtremeMan-Nagyat-d-log-.jpgTudom, tudom, blogírásból karó, lógok még a Vasi Vasember beszámolóval is, de... Futok, úszok, bringázok, dolgozok, élek, így nincs túl sok időm írni. Főleg ha a brazil időket vesszük, na ott aztán időcsilliárdos voltam, írtam is szorgalmasan, most meg...

A Vasi Vasember egy nagyon jó kis verseny volt. A táv olimpiai, vagyis 1,5k úszás, 40k bringa, és 10k futás. Azt hiszem, ez még épp az a táv, amit fejre állás nélkül is végig lehet tolni az optimálisnál egy kicsivel magasabb pulzuson is. Az úszás 27 perc lett, ami nagyon jó, bár állítólag a pálya rövidebb volt, nem baj, akkor is elégedett vagyok. A bringa 1:22 lett, egyébként Balu odasúgta az elején, hogy azért jobban oda léphetek, ez nem féltáv. Ezt meg is fogadtam így 27.7 km/h átlaggal abszolváltam, szemben a 70.3 óvatos 24 km/órájával. A futás 56 perc lett, vagyis 5:35-ös átlag, amivel nagyon elégedett vagyok, ha edzek, általában lassabban futok, szóval tök jó. A bringa lehetett volna még gyorsabb, de ne legyünk telhetetlenek. A vége 2:52 lett, a 3 órán belüli idő szerintem abszolút vállalható. Mondjuk kicsit idegesítő, hogy sokan úgy előztek meg, hogy csak a futásuk lett jobb az enyémnél, de hát ilyen ez a popszakma, a tüdőmet kiköpni meg nem fogom.

Vanda is ügyesen végigment, neki ez volt az első triatlon versenye, tehát ő is Vasi Vasember lett :)

Persze az élet nem állt meg, mert ugye úgy szép, ha zajlik, szóval tegnap előtt megtalált egy Nagyatádi váltó csapat, amit Balunak köszönhetek és köszönök. Béci, két lány, akiket még nem ismerek személyesen és én. Nem mondhatom, hogy túl van szervezve a dolog, de egy ilyen lehetősséget hülyeség lett volna kihagyni. (Még akkor is, ha ezzel sajnos borult egy régen lefixált program, amiért remélem nem lesz harag, de ha elkap a triatlon-kór, akkor nincs megállás.)

Tehát ma indulunk Nagyatádra, a hosszútávú (aka Iron táv) triatlon versenyek itthoni fellegvárába, ahol is ott lesz mindenki, aki ebben a sportban számít, és az, hogy én is ott lehetek az egész egyszerűen váóóó!! A jövőre nézve is fontos állomás lesz, mert megismerhetem a pályát, ahol jövőre egyéniben fogok versenyezni.

Az én adagom nagyjából ez lesz: 1 kör (1.9k) úszás, 35k bringa és egy félmaraton. Mivel Béci inkább bringázott mostanában, én pedig többet futottam a maratoni felkészülés miatt, így pont jól jött ki. Bár a 38 foktól kissé parázok, meg amúgy is izgulok, mint mindig minden verseny előtt.

Szóval küldjétek a mélyhűtött csít a Padawanok csapatának szombaton!

Hajrá Balu, hajrá Lajos, hajrá Balage, hajrá Ewil, hajrá-hajrá mindenki és persze hajrá mi!

Szólj hozzá!

Félévi bizi

2013.07.05. 22:40 szancsurrr

1948_bizonyitvany_preview.jpg

Tanár úr kérem, én készültem! Jeles? Közepes? Elégtelen? A félévi biziből minden kiderül. Brutális őszinteséggel és objektivitással tálalt tényfeltáró bejegyzés következik. Szülői felügyelet ajánlott.

Fő célok az első félévre:

1. BSZM párban (időterv nélkül, szintidőn belül)

2. UB öt fős csapatban, vállalás: 50 kilométer (időterv nélkül, szintidőn belül)

3. Balatonman 70.3, féltávú Iron Man teljesítése (8 óra körüli időre számítottam.)

Fasza csaj voltam, avagy meghátráltam? Verdicht:

1. BSZM párban: Teljes siker, Vandával letoltuk, nagyon jó élmény volt. Csak az anyagiak miatt kétséges, hogy jövőre indulunk -e.

2. UB: Zseniális csapattal hihetetlen jó hangulatban teljesítettük az UB-t. Végül 67 kilit futottam.

3. Balcsimencsi: IGEN, IGEN, IGEN, MÉG, MÉG, MÉÉÉG!!! 7 óra 14 lett a vége. Fantasztikus élmény és ezzel eldőlt, hogy jövőre jön a teljes táv.

A számok:

Futás: 1167 k

91 edzés: áltagos táv: 13 k ( A futás lehetett volna több is, de cserébe sokat bringáztam. Kár, hogy nem 48 óra egy nap.)

Bringa: 2139 k

83 edzés (Ebben benne vannak a melóba és vissza tekerések, ami csak a 15 kili, így az átlagos táv 25 ká lett. Viszont ha a szigorúan vett Piroskás edzéseket tekintjük, akkor  egyszer sem tekertem 50 kilinél kevesebbet. Az edzés edzése átlag tempója 25 km/h körüli.)

Úszás: 16.6 k

14 edzés. (Igen. ez nem túl sok, de tekintve, hogy az úszás az erősségem, outin meg idén áprilisban ültem először, így inkább arra szántam az időt. Télen azért ráfekszem majd az úszásra, kellene gyorsulni egy kicsit.)

Egyéb: has, core erősítés heti 1x kb. 20 perc. Ez nagyon fontos, de heti 2x kellene. Hajrá én!

A fenti fő versenyeken kívül volt még egy két félmaris betonon, egy terepen, néhány rövidebb verseny és két skyrun, just for fun.

Ezek alapján azt hiszem, vállon veregethetem magam. Egy betegség miatt kimaradt három héten kívül nagyjából a tervek szerint alakutak a dolgok. Lehetett volna többet menni? Biztos. Kinyírtam magam? Neeeem! Vannak új célok? Vannaaaak! Kik vagyunk? Nőők. Mit akarunk? Nem tudjuk. Mikor akarjuk? Mooost!

Az év második fele lazább lesz: június 13-án Vasi Vasember Olimpiai táv (1.5 úsz, 40 teker, 10 fut) aztán Suhanj! 6, és Spar Maraton.

Vasember: 3:20 óra körüli idő. S! 6: 50k, hogy legyen végre nekem is ultrás élményem, a maratonon pedig szeretném megjavítani a tavalyi időmet (4:10) és 4 órán belülre kerülni. 

Nektek milyen lett a félévi bizi?

(Gy.k:

nok.jpg

1 komment

70.3 avagy 1/2 Fe ember lettem

2013.06.17. 22:15 szancsurrr

Nagyon hajnal van, de már nem tudok aludni. Forgolódok még, de végül felkelek.

Gumiruci fel. Kellékek: vazelin és kesztyű. Nem, nem pornófilm forgatáson vagyunk de a neoprént felvenni nem egyszerű művelet. A látvány sem az :) Elég szürreális ez a gumibugyi, mintha egy fura perverz fóka bőrébe bújtam volna. Jól van, menjünk már! Ideges vagyok és ez csak fokozódik. Megvan minden? Zoli szerez banánt én meg tolom a bringát a depóhoz. Összefutok Balázzsal és Bécivel s végre itt van Vanda is. A kezembe nyom egy Snickerst, ez lesz a szerencsecsokim.

1011732_10151567742344961_1858314169_n.jpg

Rohadék hideg a víz még így neoprénben is. Körülöttem sok hozzám hasonló őrült; fókabőrbe bújt kék golyófejek töltik meg a rajtvonal környékét.

IMG_0397res.jpg

Egy pillanatra bevillan, amikor két éve Brazíliában az IM rajtját néztem. Aztán tavaly ilyenkor is. Ahogy beleúsztak a napfelkeltébe és a horizonton egybe olvadt a tenger és az ég, a karjaik pedig olyanok voltak, mintha a szárnyak lettek volna. Gyönyörű volt, tudtam, hogy én is ezt akarom. És most itt vagyok. Bár ez még "csak" egy állomás, de akkor is. Jó érzés. Egy sráctól megkérdem, hol a bója, ő meg a derekamnál fogva kiemel, vízből, úgy mutatja, hogy lássam :)

És indulás!

Nagy a tömeg, megy a rugdosódás, jól jön a pólós múlt. Aztán nyugi lesz, de a hideg vízben nehezen találom meg a ritmust, érzem, hogy kapkodva veszem a levegőt, csúnyán úszok, kettes levegővel, az elején? Nyugi-nyugi. Fura a fókabőr is, húzza vissza a vállam, erőlködni kell. Aztán belerázódok. Néha valaki rám úszik, aztán és csikizek egy talpat. Nem érzékeltem se a sebességet, se a távot. Életemben egyszer úsztam nyílt vízben, Brazíliában az óceánban, egy 1500 méteres versenyen, szép nagy hullámok között. A magyar tenger nem hullámzott és ezt nem bántam. Egyszer csak a speaker hangját sejtem. És tényleg. Kimászok a vízből, már húzom is a cipzárt, veszem le a ruhát. Fent könnyem megy, a lábamról hámozni kell. Kilenc perc depó után bringakész állapotban vagyok. Meglátom Zolit. Kérdőn nézek rá, hogy kb. mit úsztam? 45 percet mért, 40-et terveztünk, de nem esek kétségbe, teljesen jó ez.

Indul a taposás. Az első 10 kili kőkemény emelkedő. Egy alagút, de a végén ott a fény:

993070_530949836971291_88377044_n_1.jpg

(Design by Andi and Balu. Köszönjük:)

1010036_10151567742349961_1112353369_n.jpg

IMG_0466res.jpgGyorsabb az első köröm a tervezettél, Zoli 45-nél vár. Tudom, hogy ha ő nem lenne, akkor sokkal nehezebb lenne. Hálás vagyok, hogy van ő nekem. Egy gyors hajrá és megyek tovább a második körre. Hegyre fel megint. Két kör, 1000 méter szint, combos.

Találkozok a harcostársakkal, Szilvivel, Fejes Lacival, Bécivel. Hajrá-hajrá! Úgy tűnik, minden oké mindenkivel. Később tudom meg, hogy Béci 3 kilinél defektet kapott. Azt hiszem, a triatlon kiszámíthatatlan szerető. Bármi megtörténhet, mindenre fel kell készülni, meglepődni semmin nem szabad. Például azon sem, hogy a cipő elkezdi piszkosul törni a jobb kis lábujjam. Elnehezedik a lábam és zsibbad. Remek. Nem értem, mi ez? És miért? 75 kilinél megállok és ragtapasz pit stopot tartok. Áldom az agyam, hogy hoztam magammal. Valószínűleg a szétázott nedves bőröm nem szerette a cipőt. A ragacs után jobb lett. 58 km/h-val suhanok, ez mekkora flash! És vége. 92k. 3:55. Fél órával jobb a tervezettnél. De nem örömködünk, megyünk tovább. Érzem, hogy most jön a neheze.

Depó. 4 perc körüli. Bringacucclefutócuccfel. Gyerünk!

Rohadt meleg van. 30 fok körül. Érzem a hegyet a lábamban, de nem vészes. Csak az a meleg. A pulzusom miatt aggódtam. A bringán a nagy emelkedőn sem voltam laktát közelében sem. Végül 140-es átlaggal toltam le, ami ilyen időben teljesen jó. Tudtam, hogy a futás közben ekkora melegben fel fog menni. Kérdés, hogy mennyire. 150-155 körül tartani esélytelen. Pedig edző tempót futok, 6:10 körüli ezreket, legalábbis az elején, az elvileg 150 alatti, de nem ennyi úszás és bringa után és nem 30 fokban. Beáll 160-165 körülire. Jó lesz ez. (Végül nem is száll el a pulzusom, avg 164-el fejezem be úgy, hogy a végén sem kezdett el emelkedni, szóval üzemszerűnek tűnik ez az érték.)

IMG_0609res.jpg

Persze a kezdeti lelkesedés után lassulok, illetve tudatosan lassítok, nem akarom néhány hülye másodperc miatt veszélyeztetni a célba érkezést. Végre frissítőpont. Itt van Ulrik, egy ismerős arc, de jó! Bíztat. Jön szembe Béci. Picit aggódok, mert nem néz ki túl jól. Bíztatom. Ő is engem. Ilyenkor csak az segít. Meg a pálya szélén álló ismerős arcok. Zoli és Vanda. Zoli tekintete megnyugtat, Vanda naptejet varázsol. Ildiék is itt szurkolnak, hátrébb Pali és Máté. Mindenkinek van egy jó szava. Egy-egy szó rengeteget jelent. Megköszönöm, ha szólnak hozzám. Állnak a hőségben és várnak. Ők is hősök. Egyszer csak meglátom Balázst és Andit. Balu zseniálisat repesztett, a korcsoportjában bajnok lett és most itt szurkol ő is. "Szépen mozogsz!" mondja. Na persze, szinte látom magam előtt, ahogy csapódik ki a jobb lábam, de már nem tudok oda figyelni a mozgásomra. Aztán Balage-val futok egy fél kört. Első féltávja neki is, hihetetlen jó időt ment, vigyorog is, mint a vadalma, aztán elköszönünk, mert jóval gyorsabb nálam. 

A frissítőpont a pálya közepén áldás. Az ott dolgozóknak pedig hálás köszönet. Hideg, jeges víz a fejemre. Paradicsom sóval. Víz. Iso. Go. Egyébként nem vittem túlzásba az evést. Másfél powerbar, negyed banán, a szerencsesnickers, némi pari sóval, és 4 szem gumicukor. Az egész verseny alatt. Meg persze némi iso, de főleg víz. Szerencsére van miből égetnem tehát egész jól elvagyok saját zsíron. 

Fáradok már. Aztán Pali mondja, hogy már csak egy fél szigetkör van hátra! És tényleg. Az utolsó frissítésnél azt mondom Ulriknak, hogy "Bent vagyok!". Mire ő: "Ennyi?" Mondom, ennyi. Elkezd tapsolni. És akkor kezd leesni. Innen már meglesz. Vigyorgok. Nem hiszem el. Ránézek Gizire, és azt mutatja, hogy 20 egész valamennyi kilométer. Akkor most tényleg igaz? Mindenki tapsol. A célegyenes előtti kanyarban Zoli vár. Megfogom a kezét és együtt futunk be. Megállok. Hirtelen, valahonnan nagyon mélyről tör fel belőlem a zokogás. Megcsináltam! Megcsináltuk! Nélküle nem ment volna. Legalábbis sokkal nehezebben. Egy támogató társsal nincs lehetetlen, ezt most ismét bebizonyosodott. Köszönöm neked! Érmet akasztanak a nyakamba, még sírdogálok kicsit, aztán megölelem Vandát. Köszönöm, hogy mindig ott vagy nekem, drága Vanda!

1001826_566306596745822_1583726702_n.jpg

Aztán beér Béci is, visítva szurkolok, ő is megcsinálta.

Hálás vagyok, hogy van egy Zolim. Hálás vagyok, hogy van egy Vandám.

994167_390724591037183_1256051018_n_1.jpg

Végtelenül hálás vagyok Marik Balázsnak, aki időt szakított rám, nem hagyta, hogy hülyeséget csináljak és az egész felkészülésemet igazi Jedi Mesterként egyengette. Ha jól vizsgázott az ifjú Padavan, az a te érdemed.

IMG_0698res.jpg

1014104_10151567742354961_1904648565_n.jpgFelkerült az I-re a pont. A felkészülés minden perce értelmet nyert. Minden szenvedős edzés, minden nincskedvemmenni futás, minden mármegintfeltörteaseggemazülés bringázás, megérte azért azt élményért amit a befutó adott. Könnyes, felhőtlenül boldog pillanat. És az érzés, hogy nem vagyok egyedül.

7 óra 14 perc. Ez csak egy állomás. A célom jövőre az Iron Man. A lehetetlen nem létezik.

1010663_10151560148664961_770039026_n.jpg

(A fotókért köszöntet: Zolinak, Vandának, Ildinek, Palinak, Máténak és Gyuszinak.)

26 komment

Az út maga a cél

2013.06.13. 18:14 szancsurrr

920814f86aab54a78ba212258211e3f1_1.jpgFontos állomáshoz érkeztem az Úton. Jövőre Iron Man leszek, idén pedig a 70.3 a cél. Szombaton indul a buli, amire több, mint fél éve készülök.

Az idén eddig

1. úsztam 15 kilométert

2. futottam 1074 kilométert

3. bingáztam 1730 kilométert

Ha a számokat nézem, elégedett lehetek, úgy érzem, tisztességesen felkészültem. Belepakoltam több mint ezer kilit a futócipőmbe, megjártam Dobogókőt Piroskával, az úszó technikámon pedig próbáltam csiszolni, több-kevesebb sikerrel. Óvatos becsléssel az edzés idők alapján az úszást 40 percre, a bringát 4 óra 30 percre és a futást 2 óra 30-ra lőttem be. Ha ennél bármelyik jobb lesz, akkor annak nagyon fogok örülni. Természetesen pulzusmérővel fogok menni. Ha Garmin Gizi istene velem lesz, akkor a pulzus pánt verseny közben tökéletesen fog működni és nem fogom az övet a bokorba hajítani, mit ahogy azt tettem múlt héten a káendhán. 

Amúgy fosok mint az állat. Egy picit azért izgulok. Most, hogy itt a verseny és én már befejeztem a felkészülésem érdemi részét beköszöntött a nyári meleg. Tehát nem nagyon volt módom akklimatizálódni a szar idő miatt. %/=!?#&@!!! Próbálom nem stresszelni magam azzal a ténnyel, hogy kb. most kezdődött el a nyár, így nem nagyon tudtam nyári melegben tolni az igazi kemény edzéseket, persze ez nem az én hibám, hanem az égieké, de bírni fogom és minden rendben lesz.

Már semmi dolgom, csak annyi, hogy reggeltől estig zabáljak és pihenjek. Holnapra (péntek) elvileg szabit vettem ki, de sajnos be kell mennem délelőtt melóba, fakk. Önmagamhoz képest próbálok sokat enni, mert tudom, hogy KELL a CH. Mivel a héten alig mozogtam (össz-vissz 5k futás kedden, és napi 15 k bringa melóba és vissza) van egy kis bűntudatom e miatt és úgy érzem, hogy a héten kocányira hízok fel a mozgás hiánytól. Tudom, hogy nagyon hülye vagyok. De én tényleg az érzem, hogy rajtam a víz is zsírrá alakul, főleg így, hogy a szokásos mennyiség töredékét mozogtam a héten. Mikor jutok el arra a pontra, hogy élvezni tudom, hogy ehetek?!

Természetesen már mindent összepakoltam, a szükséges cuccok katonás rendben, élére állítva figyelnek a táskámban. Össze kéne pakolni. Jó dolog ez a triatlon, csak ne kellene hozzá ennyi cucc. Nézzük csak:

1. úszás:

  • úszószemüveg
  • úszósapi
  • neoprén (Nóritól kapom meg holnap, itt is nagyon köszönöm, Nóri:)
  • papucs
  • sportmelltartó
  • sportbugyi

2. bringa

  • Piroska (rajta prizma, lámpák, csengő, mert törvénytisztelő állampolgár vagyok)
  • sisak
  • bringás felső
  • bringás gatya
  • bringás bugyi (nem röhög!)
  • zokni (bringás-futós)
  • defekt javító hab
  • kis táska az ülés alá
  • 2 db kulacs
  • kesztyű
  • SPD cipő
  • rajtszámöv

3. Futás

  • futócipő
  • futógatya
  • kompressziós zokni
  • DK-s póló
  • csuklószorító
  • sild/baseball sapi

4. Egyéb

  • naptej testre
  • naptej arcra
  • zsepi
  • Gizi
  • pulzuspánt
  • csöcsragasztó
  • iso, Ca, Mg pezsitabi
  • gumicukor
  • gél
  • törcsi
  • izzadásgátló

Most hirtelen ennyi jut eszembe. Ebből is látszik, hogy a sport jellemformáló hatással bír:) Kénytelen vagyok előre átgondolni és rendszerezni, hogy mikor, mire lesz szükség, főleg, hogy a futószerelést már holnap le kell adni a versenyközpontban.

Tudom, hogy amint beugrunk a vízbe és elkezdünk úszni, megszűnik a feszültség és csak én leszek és a táv és ez jó lesz úgy. Tudom, hogy ott lesz Zoli, aki nélkül nem jutottam volna el idáig. Ott lesz Vanda a frissítőponton. Ott lesz Balázs, aki rengeteget segített. Ott lesz Béci, akivel kb. egy időben döntöttük el, hogy ez lesz az első versenyünk. Köszönöm Nektek ez úton is.

Nem tudom, lesz e még időm a verseny előtt írni, de ha nem, akkor kérlek szurkoljatok és küldjétek a chit szombaton reggel 8-tól. 

Hajrá!

Logo_triathlon.JPG

4 komment

Az első lépés

2013.05.25. 20:05 szancsurrr

images.jpg

A héten több kedves ismerősöm írt nekem, hogy szeretnének elkezdeni futni, de nem tudják, hogyan. Arra gondoltam, hogy itt válaszolok nekik, hátha másnak is hasznos lesz. A cél érdekében végeztem egy kisebb közvélemény kutatást is a DK-Team-ben, nem is csalódtam a Köcsögökben, tök jókat mondtak.

Akkor vágjunk bele.

  1. Először is szívből gratulálok Neked, hogy meghoztad a legnehezebb döntést, még pedig azt, hogy változtatsz az életeden.
  2. Döntsd el, mi a célod. Fogyni akarsz? Akkor a mozgás mellett az étkezésre is oda kell figyelned. No pain, no gain, vagyis ahhoz, hogy eredményt érj el, igen is le kell bizonyos dolgokról mondani. Aki mást mond, az hazudik.
  3. Szerezz be egy jó cipőt. Természetesen nem kell 30 ezerét megvenni a legprofibb futócipőt (erre ráérsz akkor, ha majd ha elkap a gépszíj :), de a nem megfelelő cipő fájdalmat okozhat, ami elveheti a kedved. A cipőkről bővebben többek között itt olvashatsz.
  4. Többet ésszel, mint erővel. Ne rohanj. Kezdj nagyon lassan, mert sétálni egyáltalán nem ciki! Ha nem tudsz futás közben nyugodtan, lihegés nélkül beszélgetni, akkor túl gyors a tempó. Érdemes esetleg egy pulzusmérős órát is beszerezni. A pulzuskontollos (PK) edzésről itt találsz infót.
  5. Keress egy jó edzéstervet, pl. itt és itt.
  6. Tűzz ki egy reális célt, pl egy 5-10 kilométeres verseny 2-3-4 hónap múlva. Ezt szem előtt tartva könnyebben átlendülsz a holtpontokon.
  7. Vedd rá a pasidat/csajodat/férjedet/fiadat/lányodat/anyósodat (na jó, őt inkább ne), hogy tartson veled. Együtt könnyebb! :)
  8. Megkértem a DK-Team tagjait is, hogy mondjanak egy dolgot, amit egy kezdő futónak tanácsolnak. Jöjjenek tehát most azok a javaslatok, amelyek többek között egy tízszeres Iron Mantől, olyanoktól, akik 40-50 kilót ledobtak már, illetve több ultrafutótól származnak. Mondom én, hogy ez legkirályabb banda :)

Ezúton is köszönöm a válaszokat mindenkinek.

  1. „Lassan fusson. Nagyon lassan.”
  2. „Fokozatosság és jó cipő.”
  3.  Lassan haladj előre, de kitartással!:)
  4.  „Igen lassan, fokozatosan. És ami a legfőbb kitartóan!!! Garantálom, hogy az első futás nem lesz egy eufórikus élmény ... de az ötödik, tízedik, századik már igen.
    Tehát: lassan, fokozatosan, kitartóan!!!”
  5. Óvatosan, kellő türelemmel, önmérséklettel, és pulzusmérővel felvértezve kezdje el a futást!
  6. Ne hasonlítsa a saját teljesítményét más futókéhoz! Mindenki más.
  7.  Ne állj meg futás közben, sétálj, de ne állj meg!
  8. Csak óvatosan, türelem! És jó cipő.
  9. Ha éppen szar, képzeld, hogy a kitűzött álom történik, pl. mindjárt befutsz a félmaratonon. Vagy gondolj szép pillanataira előző futásoknak: kedves mosolyra, amit egy ismeretlentől kaptál, egy szép virágra az út menten, egy gyönyörű vádlira, ami előtted futott, egy öreg bácsira, aki lelkesen robogott el melletted.
  10. Csak annyit és olyan tempóban, ami jól esik.
  11.  Élvezze! Egy pillanatig se legyen szenvedés. Ha az elején csak sétálva élvezi, akkor úgy. ((szenvedni ráér később, amikor jönnek a célok amikért hajtani kell ;))
    Cipő/felszerelés majd csak akkor, ha már tudja, hogy tényleg biztosan ezt szeretné.
  12.  Ne akarj senkit sem legyőzni csakis a lustaságot!! Es ne foglalkozz a hitetlenekkel, azokkal akik nem értenek meg és nem fogadják el az új utadat! Azt hiszem ezzel itt sokan megküzdöttek a csapatban. :))
  13.  Ha nő, saját érdekében C kosár vagy afelett ne spóroljon egy jó melltartón, majdnem olyan fontos, mint a cipő.
  14. Tartson ki addig, amíg minden lépést élvez, utána már úgysem kell neki mit mondani, mert ő mondja a környezetének.
  15. Amit az előzőek írtak és ne foglalkozz másokkal, se pillantásaikkal, se tempóval.
  16. A két legfontosabb: türelem és kitartás!
  17. Állandóság! Akaraterő,kitartás és észre sem veszi, úgy fog lefogyni!
  18. Gratulálnék, hogy kilépett a komfort zónából.
  19.  Ne felejtse el azt a pillanatot, amikor elhatározta, hogy elkezd futni, és hogy miért döntött így.
  20. Kelj föl és járj!
  21. A futás nem büntetés, lehetőség...
  22. Sose akarj másnak megfelelni, csakis Önmagadnak! Nem a tempót kell hajszolni!
  23. Keresd meg a DK-Teamet a fáccsén; amint látod, tele van jó arcokkal :)

7 komment

Öthét

2013.05.13. 21:39 szancsurrr

Már csak öt hét van hátra a Balatonmanig, ahol életem első triatlon versenyén fogok a 70.3-as (aka féltávú Iron Man) távval megküzdeni. Azt terveztem, hogy a fő attrakció előtt lesz egy sprint és egy olimpiai távú verseny is, hogy szokjam a depót, a pörgést, hogy kitapasztaljam pölö azt, hogy úszás után hogy tudok majd egyszerre hajat fonni (a bringás sisak alatt csak az a kényelmes), neoprént lehámozni, zoknit húzni, átöltözni, cipőt kötni, enni, satöbbi. De a mocskos anyagiak közbe szóltak. Triatlonos ruhám nem lesz, egyrészt marha drága, másrészt pedig Kropkó Péternek sem volt sose, tehát akkor nekem sem kell :)

Ismerkedésem a Mózessel, az outimmal nem volt zökkenőmentes, a szombati taknyolásom alkalmával ilyen szép tetkót kaptam tőle:IMG_2895.JPG

Ez már a harmadik, lassan sok lesz a jóból, de most kivételesen nem én voltam a béna, egy dagadtköcsög pozitív párocska andalgott a bringaúton, apró testük elfoglalta az út teljes szélességét, és mikor csilingeltem nekik, a nő a helyett, hogy oldalra húzódott volna betolt az árokba és közölte, hogy ez nem bicikli út. Kösz. Szóval eltaknyoltam, ezek meg átléptek rajtam és mentek tovább. A bringa meg rám esett, legalább nem lett baja. Mikor megelőztem őket, közöltem, hogy jobb ha tőlem tudják, hogy ez bringa ÉS gyalog út, szóval fakkjú van.

Na, de elég a sírásból, azért edzek szorgalmasan, igyekszek kombinálni a sportokat, melóba és haza minden napbringával járok (15 k oda vissza), szóval kb így néz ki egy hetem:

Hétfő: bringával érkezek a WC-be, úszok, futok, végül erősítek, aztán hazatekerek.

Kedd: suli (pihinap)

Szerda: futás (12k körül)

Csüti: NKE aka DK-s Nagy Közös edzés, általában 2 szigetkör

Péntek: pihi

Szombat: hosszú bringa + rövidebb futás 

Vasárnap: rövidebb bringa + hosszabb futás, de van olyan is, hogy hosszú bringa hosszú futás

A hétvégi bringás táv minimum 45-50k, max 100k. A minimum hétvégi futó táv 12k, max. 18-20k.

A tekerések eddigi átlag sebessége 25km/h. Max sebesség 52 km/h nagy visítás közepette :D

Most vasárnap nagyon vidám köcsög voltam, mert tekertem egy ötvenest aztán futottam 15 kilit 6:12-es ezrekkel és 142-es (!) átlagpulzussal. Elég laza :D (Amióta Zoli pulzus övével futok, minden fajin, ki érti ezt?!)

Szóval nagyjából ezt csinálom. Nem mondom, hogy nem fárasztó, de no pain, no gain nem? De.

Öt hét múlva minden kiderül...

7 komment

Méregtelenített pacalfürdő

2013.05.01. 18:08 szancsurrr

FM1213626.jpg

Zoli kitalálta, hogy csináljunk egy 5 (azaz öt) napos Steinberger-szerű méregtelenítő kúrát és én egy gyenge pillanatomban rábólintottam.

Még sose csináltam ilyesmit, de valószínűleg nem is fogok soha többé. Mondom ezt a 3. nap közepén, annak ellenére, hogy vasárnap óta fogytam 1,5 kilót. Remélhetőleg ennek a nagy része méreg.

A leveket nem vettük meg, otthon gyártjuk gyümölcs centrivel/turmix-al, így fele annyibe kerül, de húszszor annyit kell mosogatni. Már most kivagyok, hogy naponta kell nagytakarítani a konyhát, folyik, fröcsköl ez a sok szar mindenhova, áááá. Szóval akinek van pénze, inkább vegye meg :D Az ananászlé 100%-os Rauch (a reklám helye).

Szabályok:

1. Minden reggel egy feles búzafűlé.

2. Egész nap inni kell, mint a gödény. Ásványvíz, gyógytea, zöld tea. Én bűnöztem ízesítettel, mert nem volt más otthon.

3. Minden fő étkezésehez egy szelet rozskenyér, tízóraira és uzsira egy fél szelet. Én megpirítom, mert úgy van meleg kaja feeling. (Ez azért túlzás, de legalább meleg.)

1.nap (vasárnap)

búzafű+almapüré (turmix)

retekcsíra

Nyam-nyam. Ez nagyon finom. Betoltam a reggeli adagot és elmentem bringázni. 86.6k lett a vége, közben benyomtam egy banánt azért. Ez után futottam 10 kilit. Teljesen rendben vagyok.

2. nap (hétfő)

Zöldséglé (zeller, répa, cékla)

retekcsíra

Hulla fáradtan ébredtem. A lötyi finom, de éhes vagyok. Reggel bringával mentem melóba, legalább 10 perccel lassabb voltam mint a sokévi átlag. Egész nap be vagyok lassulva, semmi energián nincs, valószínűleg a tegnapi tekerés is befárasztott, nem csak a kúra hatása. Délután elvonszoltam magam úszni és gyúrni. Aztán haza, bringával. Lassú víz, parotot mos. Egész nap fáj a fejem is. Tulajdonképpen mire jó ez az egész azon kívül, hogy szenvedjek? Este megettem egy extra szelet kenyeret, mert azt hittem éhen halok. Megváltás, hogy végre alhatok.

3, nap (kedd)

Ananászlé + citrom

lucernacsíra

Reggel tök jól érzem magam. A bringázás is olyan, mint máskor. Amúgy is imádom az ananászlötyit. Most du 3 óra van, nagyon éhes vagyok. Megettem egy teljes szelet kenyeret az előírt fél helyett. Ejnye-bejnye :) Amúgy az energia szintem nem rossz, minden esetre a napom fénypontja ez a hülye roszkenyér. Most elindulok suliba és egészen este 8-ig ott fogok ülni a maradék 1,5 deci ananászlötyivel. Wish me luck!

Folyt köv :)

Répa+cékla+paradicsom

napraforgócsíra

Reggel 63,8 kiló voltam, 65,9-ről kezdtem, szóval valami történik. Tudom, hogy ennek egy része vissza fog jönni, amint elkezdek normálisan étkezni, de egy része remélhetőleg méreg, aminek búcsút inthetek, báj-báj! Amúgy nem is a fogyás miatt vágtam bele, hanem szeretném végre egyszer s mindenkorra megoldani a futás közben fosok problémát, mert már nagyon elegem van belőle.

A reggeli lecsúszott, elég éhesen ébredtem. Aztán Zoli kitalálta, hogy menjünk Dunakeszire futóversenyre, először azt hittem viccel, de nem. Végül is futás közben nem szoktam éhes lenni, szóval miért ne? A táv 8k, ami amúgy 9, de az nagyobb probléma volt, hogy végig bokáig érő, süppedős homokban kellett futni. Szidtam mindenkit, főleg magamat, hogy mi a picsát keresek én futóversenyen a kúra 4. napján? A helyett, hogy hosszasan agonizálva szenvednék az éhhalál küszöbén és sajnálnám magam, itt futok 30 fokban a hülye homokban hegynek fel. Utána ettem banánt és almát, mert azért nem vagyok ufó. Persze a sok áruló meg két pofára zabálta a sült kolbászt és vedelte a sört a szomszédos majálison, fúj.

(Tudom, hogy nem ajánlott a testmozgás kúra közben, de nem volt semmi para. Tényleg.)

"Ebéd" után (ebédhez két szelet kenyeret ettem, mert megérdemlem) elmentünk Ismerős Arcok koncertre, imádom őket, viszont itt is mindenki zabált és sörözött körülöttünk, kenyérlángos, gyros, lángos, amúgy kb. sose eszek ilyesmit, de ezek az illatok... Miért nem tiltják be a kültéri zabálást?!

Most este 6 óra van és egyáltalán nem vagyok éhes, pedig nem is uzsonnáztam. Érdekes.

Holnap van az utolsó nap, végre nem csak folyadék, hanem turmix.

Aztán amint pénteket üt az óra egy bödön pacallal fogok ünnepelni. 

To be continued!

Utolsó nap

sárgarépa + alma turmix

Ma nem ittam eleget, valószínűleg ezért fájt a fejem. Nap közben szinte egyáltalán nem voltam éhes, vagyis nyilván az voltam, de nem szenvedtem, ami kicsit ijesztő volt. Gondolom az anorexiások is így működnek; egész egyszerűen hozzászoknak ahhoz, hogy éhesek és a végén már nem vesznek róla tudomást. 

Délutánra lemerült a Duracell nyuszi, de a szent NKE-t nem lehet kihagyni. Fél szigetkör gyalog, másik fele futva,  ami azért volt jó, mert így a gyaloglós csajokkal, leginkább Bettyvel, is tudtam dumálni, szóval már ezért megérte:) Aztán a végén futottam egy kicsit, amiről csak annyit mondanék, hogy a Free, amit teszteltem szerintem futásra alkalmatlan.

Már este van, elfogyott az utolsó adag trutyi is. Büszke vagyok magunkra, hogy végig nyomtuk, testben, lélekben megtisztultunk, jövő héten újra megcsinálom :D Na jó, nem is:)

Holnap pacalba fojtom örömöm!

4 komment

Erotic HR

2013.04.25. 16:04 szancsurrr

Van egy elég régi problémám, de csak most jutottam el oda, hogy már annyira idegesít, hogy muszáj róla blogposztban hisztizni, annál is inkább, hogy magyarul nem is nagyon találtam semmit a témában. Hónapok óta az megy, hogy a garmin premium pántom szerint már többször (kb minden egyes futásom alkalmával) meg kellett volna halnom szívrohamban. A pánt ugyanis lehetetlen HR érékeket továbbít az órám felé: 235-ös, majd hirtelen 145-re visszaeső pulzus értékek periodikus és teljességgel logikátlan váltakozása. (Az edzés elején megfigyelhető kiugróan magas pulzus érték is hasonló probléma, bár ez kevésbé idegesítő, mert az elvileg megszűnik, ha elkezdesz izzadni, vagy ha edzés előtt megnyalod/bevizezed/be EKG zselézed az elektródát.)

Mivel én PK-val edzek, kezd nagyon idegesíteni a dolog, mert így ugye nem lehet pulzus zónákkal edzeni, ráadásul a kedvem is elment az egésztől. Hiába tudom, hogy fals adatok, nem tesz jót a lelkemnek, ha 7 perces tempó mellett azt látom, hogy 190. Itt van példának okádék hétvégi Vivicitta, amit Zoli tempójában, azaz 7 perc körüli ezrekkel futottam. Már futottunk együtt máskor is és tudom, hogy ehhez a tempóhoz 130-135 közötti pulzus értékek tartoznak, normális estben:

hrjó.jpg

Ehhez képet a Vivcittán ezt produkáltam:

Untitled.jpg

 

(Megj: 16 kili körül levettem az övet, szóval a végét ne nézzétek. Azért vettem le mert iszonyatosan tört, és így nincs sok értelme szenvedni, viszont amit látjátok a derekamra húzva, ruhán át is sikerült tovább mérnie, kis ügyes…)

A kedvencem: 8:28-as tempó mellett HR 230, vagy 7:32-nél 197...

Szóval tegnap kicsit utána olvastam, feltételezve, hogy nem az én szívemmel, hanem az övvel van a baj és valóban. A Garmin fórumban rengeteg hasonló problémával küzdőt találtam. További érdekesség, hogy ha bringázok, akkor nincsenek fals adatok és ezt a fórumon többen is említik.

Mit javasoltak megoldásként?

Fuss régi, nem prémium Garmin övvel. (Ha semmi nem segít, ez lesz. Csak az a para, hogy az tök műanyag és engem a textil és széttör…)

Fuss Polarral. (Kösz.)

Próbáld ki az övet fordítva, vagyis érzékelővel a hátadon viselni. (Ezt ma tesztelem.)

EKG zselé az elektródák alá. (Ezt is beszerzem majd.)

Vedd az övet lazábbra. (Nem oldja meg.)

Vedd az övet szorosabbra. (Ez sem)

Vegyél szűkebb, nem technikai pólót. (Szerintem ez hülység.)

Vegyél bővebb, nem technikai pólót. (Ez is.)

Kenj mézet (seriously?!) az elektródák alá. (No comment.)

Használj másféle textil öblítőt. (WTF?)

 Szóval valamivel okosabb lettem és legalább megnyugodtam egy kicsit, hogy nem csak én szenvedek. Remélem megoldódik a dolog, mert tényleg elég idegesítő.

(A címet természetesen erratic-nak kell érteni, én legalábbis így gugliztam meg: erratic hr garmin, bár lehet, hogy erotic-ra is lennének érdekes találtok.)

 

Ti tapasztaltatok már ilyesmit?

 

 

 

19 komment

Balaton Szupermaraton

2013.04.22. 09:16 szancsurrr

Nehezen találom a szavakat, nehéz leírni azt, amit ott tapasztaltam, amit ott éltem át.

Ancsur október-november környékén vetette fel, hogy menjünk, mert jó lesz, és mert kell ez nekünk. Az elején azt hittem, hogy tréfál, én egy négy napos versenyre, alig 1 éves futómúlttal?!?!

KIZÁRT.

Amikor már sokadjára vetette fel a témát, és felsorolta az okokat, hogy miért jó ez nekem, már leesett, hogy ez nem áprilisi tréfa. Végül sikerült meggyőznie, és beadtam a derekam. Őszintén szólva, nagyon jó esett, hogy pont rám gondolt, hogy pont velem szeretné körbefutni a Balatont. Rám, aki egy DK.

Első nekifutásra úgy gondoltuk, hogy majdcsak lesz valahogy. Nem stresszeltünk rá. Szépen lefutjuk, és majd minden megoldódik valahogy… Elég lesz, ha a télen okosan, szépen pakoljuk a kilométereket a lábunkba. Na persze… :D

Zoli vetette fel december-január körül, hogy ő segít nekünk, kísér minket bicajjal. Nagyon örültem neki, hogy akkor legalább valaki majd figyel ránk. Most, hogy vége a versenynek, be kell, hogy valljam, ennél jobb dolgunk volt. Tulajdonképpen, mindent megoldott helyettünk, tényleg csak a futásra kellett összpontosítanunk.

A tél néhány „összeszoktató” futásoktól és megbeszélésektől eltekintve kilikben gazdagon telt. Mondjuk azért egy kicsit megijedtem akkor, amikor Ancsur megbetegedett, és nem egy egyszerű náthát kapott el. Mindannyian rengeteg energiát fektettünk, már a felkészülésbe, hogy lemondjuk, valamint tudtuk, hogy összefogással meg tudjuk csinálni.

A nyugalmas felkészülés mindaddig tartott, míg Zoli át nem küldte a részletes itinert. Azaz az utazás előtt 2 nappal még nyugodt voltam. Egészen addig úgy gondoltam a BSZM-re, hogy lemegyünk a Balaton partjára, futunk egy kellemest. Mikor megláttam úgy görcsbe rándult a gyomrom, mint az első félmaratonom előtt. Akkor már éreztem, hogy innen nincsen visszaút, most már meg kell csinálni. Pedig olyan szívesen visszatáncoltam volna…

Zoli szülei nagyon kiettek magukért minden tekintetben. anyukája nagyon izgult értünk. Kaptunk is tőle egy-egy bárányfelhőt kabalának.

A verseny mindegyik napjára szikrázó napsütést és 10-14 fokot vártunk az időjósokkal együtt. Vártuk, de nem jött… Pedig Zoli anyukája készített nekünk kabala bárányfelhőt, hogy szerencsét hozzon, valamint, hogy jó időnk legyen.

Nagy meglepetést okozott az, amikor a BSI fejével, Kocsis Árpival is találkoztunk az útvonalon. A vele való találkozás sokkal emberközelebbivé tette a versenyt. A frissítőpontokon, illetve a szpíkerek is sokkal közvetlenebbek voltak, mint egy-egy nagyobb budapesti versenyen. Ezzel nagyon családiassá tették a versenyt. Hihetetlen erőt adott a frissítőpontosok figyelmessége, a szpíkerek szövege, a csapattársak energiája, odafigyelése, valamint a nutellás gofri. :)

7595_10151422476409961_768735786_n.jpgSzámomra a legnagyobb küzdelem az utolsó nap volt. Szombaton egy kicsit elfutottam a 13 kilimet. Vasárnap a 35-nek kicsit fáradtan, fázósan indultam neki. Nem esett jól az aznapi szembe süvítő szél, és a szakadó hó (vagy jég?). A rajt előtt 2 perccel annyira fáztam, hogy random minden meleg futócuccomat felvettem. A távon nem is vetkőztem nagyon neki, nem úgy mint szombaton pólóban futottam az 5 fokban. Vasárnap a 8. km körül nagyon kínlódtam a gyomrommal… Zoli kicsit meg is ijedt… Szegény nem tudta, hogyan tud segíteni a vergődésemen. A 12. km körül közölte, hogy a popsimban van a záróbusz, naköszi…, ezzel átlendített a holtponton. Finoman szólva megijedtem. 4. napja futunk, nem adhatom fel az utolsó nap… Onnan már könnyebben ment a dolog.

(Amúgy ittatok már izójégkását? A BSI utolsó nap a táv elején frissítőpontokon ezzel kedveskedett a futóknak. Jó volt :))

Egy hónap távlatából azt kell, hogy mondjam, ezt a versenyt nem lehet egy éjszaka alatt kipihenni. A versenyt követő 3-4 napot végigkajáltam, folyamatosan éhes voltam. Majdnem 3 hétig alig futottam valamit, nem esett jó, szenvedős volt. Jól esett a testemnek-lelkemnek a lazított edzésrend (na jó, azért futottunk Ancsurral egy Velencei tókört, meg tegnap hárman lefutottuk a Vivicitta félmaratoni távját is. Zoli teljesítette az első félmaratonját! Szenzációs!)

ppic_6_BSZM_CSAPATFOTOK_UJ_188.jpg

Fantasztikus volt a 4 nap. Köszönök mindent Ancsurnak, Zolinak, és mindenkinek, aki hozzájárult valamilyen módon ahhoz, hogy ott lehessünk!

 Vanda

1 komment

Balatoni misszió

2013.03.21. 12:27 szancsurrr

2013. március 24.

4. nap

20:10

Budapest, Budapest állomás. Hazaértünk! 

21 óra, 196 km, teljes extázis!

15:00

MEGCSINÁLTUK!!! Együtt, közösen, egymásért! <3

10153_531861853523630_131755899_n.jpg

P1080984.JPG

 

(Azért csak lefutottunk még 800m-t a Meki előtt, hogy meglegyen mindkettőnknek erre a hétre a 100 kili...)

 

Amikor Vanda reggel mondta, hogy esett a hó, azt hittem, viccel. De sajnos nem. Pár centi "csak", de minden fehér, ahogy kinézek az ablakon. Az időjárás nem túl kegyes hozzánk, Vandával azon röhögtünk, hogy 4 nap alatt megkaptuk a 4 évszakot. Első nap ősz az esővel. Második nap tavasz a széllel és napsütéssel, illetve nyár, a szélmentes pillanatokban (mondjuk ebből nem volt túl sok), tegnap és ma pedig tél, hideggel és hóval.

8:50

Vanda fél 9-kor elrajtolt Zolival, a cél Balatonakarattya, a táv 35k. Ott fogom őket várni. Remélem az utakat sózzák, vagy elkezd olvadni, mert az autón nyári gumi van. Egyébként fizikailag teljesen jól vagyunk mindannyian, persze érezzük már a lábainkban a 80 egynéhány kilométert, de semmi komoly fájdalom nincs.

Az én részem 15 kili mára. Azt tervezem, hogy beleadok mindent, ami bennem maradt.

Befutni természetesen közösen fogunk, szép zöld DK pólóban:)

Ja igen, tegnap az optika kiállításon tartottuk a keresztedzést és napsütésről álmodoztunk:)

IMG_2767.JPG

 9:15

Most hagyták el Vandáék a 150 kilométert jelző táblát! Olyan felfoghatatlan, hogy 3 nap alatt ketten ennyit futottunk. És itt egy friss ropogós fotó is:

fotó (3)_1.JPG

2013. március 23.

3. nap

14:46

A 3. nap is véget ért, 4:39-es idővel értünk célba. Nagyon kemény volt, folyamatos hullámvasút. Széllel és esővel szerencsére nem kellett megküzdeni, de a folyamatos 200 m emelkedő, 200 m lejtő lelkileg és testileg is megterhelő. Ha az energiánk engedi, este jelentkezünk bővebben is, most viszont a maradék erőnkkel futunk ebédelni/vacsorázni. (Zoli)

10:10

Ancsur és a többiek felültek a hullámvasútra.  Az északi part gyönyörű. (V)

10:00

Badacsonynál egész szép DK-s különítmény jött össze. Hideg, de legalább szélcsend van. Jó lesz a mai nap! (V)

08:00

A füredi parkolóban megvolt a CH-dús reggeli. Ancsur robotos mozgás már jobb, a gyomrom egy kicsit vacakol. (V)

 

2013. március 22.

2. nap

16:05

Ancsur beért. Nagyon-nagyon jól ment! Felfutott Szigliget várába is. Csúcs!

 

15:50 

Ancsur és Zoli mindjárt itt vannak. Mint SzpídíGonzálesz. :):)

 

15:34

Végre megtaláltam a laptopot :) Szigligeten vagyok, Ancsurt és Zolit várom.

31.7 km teljesítve. Nagyon jó idő volt végig, a szél fújt, a nap sütött, és a hajam a Taftnak köszönhetően tartott. J Szerencsére minden rendben volt. A vízhólyagtapasz és a kinesio tape ma már megmutatták áldásos hatásukat. (Az utolsó 6-7 km-en alig érezhető orkán volt, természetesen a buci fejembe kaptam az egészet…)

Ádival találkoztam 24.5 km-nél. Kicsit meglepett, mivel azt mondta, hogy a négy napot szub 20 alá akarja hozni…

16.15 km-nél, a  váltópontnál (, ahol nem váltottam) Péter Attila megjegyezte, hogy szeretné, ha mindenki olyan mosolyogva futna át mint én.

28,95 km-nél a frissítőponton ott volt Kocsis Árpi és a felesége. Nagyon megörültek, amikor tslálkoztunk, és még mindig nem tudnak napirendre térni az fölött, hogy hogyan kerültem a DK Teambe, és hogyan lehettem f.e. (futás előtt) ennél jóval kipárnázottabb…:D

A sztorihoz az is hozzá tartozik, hogy szerdán a János kórházban voltam szemészeti gyakorlaton, és Árpi felesége hozta anyukáját szemműtét utáni kontroll vizsgálatra, és én vizsgáltam meg. Mivel a hölgy BSI-s pulcsiban volt, nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem, hogy mi köze van a BSI-hez.

(Vanda)

 

11:42

Keszthely, Keszthely állomás. A robotkurva csak hátráltat a tájékozódásban, de végül megtaláltam a váltópontot. Vanda most tart 10 kilinél, minden ólrájt. Egyébként szikrázó napsütés van, hozzá borzalmas széllel. Vandát most oldalba kapja, ez a jobbik eset, az én 21 kilis szakaszomon Szigligetig viszont valószínűleg szembeszelem is lesz. A tegnapi végeredményeket elnézegetve elmondhatom, hogy van hova fejlődni, egyszerűen fel nem foghatom, hogy lehet 3:50-es ezrekkel letolni 49 kilit?! A hangulat amúgy sokkal jobb, éljen a napsütés!

Én jól érzem magam, a lábaim is köszönik jól vannak a tegnapi után, szerintem nem lesz semmi para, csak azt nem tudom, hogy mit vegyek fel? Nincs egy rongyom sem!:D Kb. 8 fok van,de ha jön a szél, akkor meg befagy a seggem. Még a végén kukásmellény lesz a vége?!

578996_10151417685889961_1467150795_n.jpg

(Ancsur)

2013. március 21. 1. nap

Vanda jelentkezik:

A száraz tények: 16.3km, avg:6:34, hr:145. A kellemes szellő nagyon felüdítő volt... A legjobb az, amikor lépsz, és a repülő fázis közben odébb fúj vagy 5 cm-rel... 

Amúgy ezt leszámítva kellemes volt a mai adag. Zoli nagyon jó bringás kísérő, nagyon figyel ránk, köszönet érte! Találkoztunk egy futóval aki ötödjére futott neki a távnak... nem nézett valami jól ki. Mögötte futva csak azt láttam, hogy húzza a lábait 46 km-nél, és nagyon szenved... Na rossz volt látni. Nagyon örült a Ca-Mg koktélnak, amit Zoli szervírozott :).

Kocsis Árpi a BSI feje az egész versenyt végigmotorozza. Amikor találkoztunk megállt, érdeklődött, hogy hogy' vagyunk. Nagyon jó érzés volt, hogy a "legnagyobb" ember nem csak az irodából, vagy egy fűtött kocsiból nézi a helyzetet, hanem köztünk jár, ő is harcol az elemekkel, és biztat mindenkit.

(Vanda)

Véget ért a mai 49 kilométeres etap, 5 óra 7 perc alatt abszolváltuk. Zoli tökéletes bringás kísérő, bár a hiszti kiképzés még nem indult be, hehe :) Bár a lágy orkán végig kísért utunkon, de a hajam még mindig tart :) Holnap állítólag még durvább lesz. Egyébként Ádi is nagyon jól nyomta, igazi Ádis széles vigyorral futott be, saccra 6 perc alatti ezreket ment, szóval le a kalappal:) Érdekes tapasztalat lesz ez a verseny, még soha nem voltam kitéve ilyen terhelésnek, holnap egy félmaratoni táv vár rám. Köszönjük mindenkinek, aki szurkol és gondol ránk, nagyon sokat jelent.

Ne menjetek sehova, a reklám után visszajövünk sztárvendégeinkkel: Vandával és Zolival.

(Ancsur)

15:03?

Ancsur már az autóban ül Fonyódon, a mai etap utolsó állomásán:) Vanda Szemesen leváltott én onnan ide hoztam a kocsit, most itt várom őket. Megvolt a 32k, végig lágy, orkán erejű szellő fújdogált, most is itt lökdösi az autót. A körülmények közel sem ideálisak, de kemények vagyunk mint a rigalánc. Ja, az laza, de mindegy :)  Egyébként átlag 6:10-es ezrekkel jöttem, kb így is terveztem, szóval happyness. Épp most mondja a szpíker, hogy holnapra sárga riasztást adtak ki,m 70 km/h szél lesz. De esni legalább nem fog. Ezzel a jó hírrel búcsúzok, legalábbis egyelőre. I'll be back :)

(Ancsur)

13:52

Ancsurnak már csak 3 kili van hátra. :) (V)

13:45

Az eső elállt. A szél továbbra is fúj... Ancsur fél órán belül Szemesre ér. :) (V)

12:50

Megérkezett Szemesre az első versenyző. 110 perc alatt futott le majdnem 32 km-t. Durva... (V)

12:05 

Szemesre elhozott Zoli. A bringa kész. Most indult vissza Ancsurhoz! Ancsur mai etapja 31.9 km. Ügyes lány, meg fogja csinálni! Remélem a gyomrával rendben lesz minden.

A váltóponton a fiúk kicsit furán néztek ránk, hogy hogyhogy ilyen korán itt vagyunk. Azt hitték, hogy, 3 perc/km-t tervezünk. :D:D Aztán felhomályosítottam őket...(V)

10.00

Ancsur, Ádi, Matteo elrajtolt az orkán erejű szélben. Az eső már csak csepereg. A rajtnál találkoztunk Gyuszival is. Nagyon jó volt látni.

A bringás kísérők között van egy egykerekűs is. Kuriózumként tekintenek rá!

Rajtzene. No comment...

http://www.youtube.com/watch?v=YJQp7Id2ywE

(V)

09:00

Az úton végig szakadt az eső... A szél viharos. Innen lesz szép győzni. Rajtszámok megvannak. Az eddigi BSI versenyeken mindig volt jó néhány ismerős arc. Most...alig.  (V)

07:00

Amikor versenyre jelentkeztünk, illetve utánanéztünk milyen is ez a BSZM mindenhol a szikrázó napsütéses képeket találtuk. Namármost a valóság az, hogy kora reggel az eső kopogására ébredtünk az ébresztőóra csengetése helyett. Kicsit fejbe vágott minket a valóság.

(Vanda)

 

 

2013. március 20.  0. nap

 

Rég indultam el versenyre gyomorgörccsel.  Persze az egészséges izgalom mindig megvan…. nade gyomorgörcsöt a legelső versenyem, tavalyi Vivicitta FM óta nem tapasztaltam.

A vonatút elég volt arra, hogy Zoli által összerakott szuperjó, minden adattal és térképpel ellátott itinert nagyjából átbeszéltük.

Zoli szülei isteni sportoló-vacsival vártak. Husi, tészta, zöldség. BTW ettetek már  bio algás-tönkönytésztát? Tegnapig én sem…

Zoli anyuja csinált nekünk cuki bárányfelhőt (értsd szó szerint: felhőn a barika) kabalának.

Vacsi előtti töltődés: 301512_10151415565714961_994783262_n.jpg 

(Vanda)

6 komment

Final countdown

2013.03.18. 12:14 szancsurrr

pic_13418.jpg

Élek és megtöröm a nemírás jegét. Azaz csak törném, ha vége itt lenne a tavasz. Elegem van a hidegből, nehezen veszem rá magam a futásra és az írásra is. De most! Végre rászántam magam, mert hírek azért vannak. A legfrissebb nyúz az, hogy csütörtökön indul a Balaton Szupermaraton! Ez a 4 napos Balaton-kerülő verseny az UB-val ellentétben leről felfelé megy, vagyis épp az ellenkező irányba futunk majd. Vandával párosban vágunk neki, Zoli bringán kísér majd minket, őt előre is sajnálom, a 3. nap felé már tuti hisztizni fogok, mint egy fürdősörömlánynéni :)

Az össztáv 195,4k, ezt kell 4 nap alatt letolni. A távokat úgy osztottuk fel, hogy egyik napra hosszú jut, a következőre pedig rövid(ebb), ez valahogy így fog kinézni:

nap

össz. napi adag

Vanda

Ancsur

  1. nap (cs)

46,7k

16,1k

30,6k

  1. nap (p)

52,9k

30,7k

21,2k

  1. nap (szo)

43,6k

13,1k

30,5k

  1. nap (v)

52,2k

35,1k

17,1k

 

Bár Vanda futja a leghosszabbat, rám a csütörtöki 30-as után egy félmarcsi vár, szóval így kb. egyenlő a terhelés. Vanda nagyon jól tolta a felkészülést, jó kondiban van, futott sok hosszút, jó tempóval és felháborítóan alacsony pulzussal nyomja. És sajnos betegség miatt februárban 3 hetet kihagytam, pont azt a 3 hetet, amikor a hosszúkat kellett volna futni. (Egy hétig folyamatosan lázas voltam, staphylococcus fertőzésem volt, ez okozza a tüdőgyulladást, nekem a lábamon jött ki, a vádlim tele volt fájdalmas, gyulladt erythema nodusummal (legalább tanultam valami újat latinul:), mellé a láz, szóval elég komoly volt, viszont ki dicsekedhet azzal, hogy tüdőgyuszija volt a lábán?) Szóval ezek után az erőlétem sem jött hipp-hopp vissza, nem tudtam egyből LSD-zni sem, a múlt héten letoltam ugyan egy 82 kilis hetet (ez amúgy PB), de úgy érzem, a felkészülésem sajnos nem sikerült úgy, ahogy terveztem. Futottam azért így is január végén 30-at, múlt héten 25-öt hegyen, illetve a hosszabb futásokat nem pihenőnap, hanem futós nap követte. Fejben kell erősnek lennem és akkor menni fog. Ugye? Lassan két éve futok, a hátam mögött két maraton, számtalan feles, jó néhány 30 feletti edzés. Tavaly óta a mostani 3 héten kívül nem hagytam ki többet pár napnál, minden héten megvolt stabilan a minimum a 50-60 kilométer, elkezdtem az 70.3 felkészülést, így bringázok és úszok is a futás mellett. Nagyon várom ezt a kihívást, hiszen idén az UB-n és a Balcsiman-en kívül ez a fő versenyem, de izgulok, nem is kicsit.

Ja és míg el nem felejtem, a BSZM mission-t folyamatos beszámolókkal közvetítjük itt a blogon; Zoli, Vanda vagy én be fogunk rendszeresen jelentkezni a legfrissebb infókkal.

Szóval csütörtöktől kérjük a csít, a szurkot és a hajat ránk :)

(Addig is, nyugtassatok meg, hogy menni fog.)

Písz end láv!

 

4 komment

Csak a tiéd!

2013.01.27. 21:56 szancsurrr

YT-Yours-Truly__65551_zoom.jpgRégen írtam, sőt, idén még nem is, pedig lenne miről, de időm, na az nincs. Brazíliából hazatérve pofán csapott a vad magyar valóság, vagyis hogy több millió embertársamhoz hasonlóan nekem is napi 8 órát kell melóznom. Az ottani 4 napos, 5 órás munkahéttel azért valljuk be, el voltam kényeztetve, meg úgy általában a konduktori éveimet ritkán töltöttem napi 8 óra melóval és milyen jól tettem, amíg megtehettem. Szóval évek óta először szembesülök az időhiány problémájával; a kilométernáciskodás eleve elég időigényes hobbi, de a 70.3 felkészülés jegyében most még a heti 4-5 futáshoz hozzá csaptam heti 2 úszást meg 2 bringát is. Amúgy tök jó, mert utálok ebben a hülye hidegben futni, így legalább ez edzések egy részét fedett, meleg helyen letudom.

Ma viszont Yours Truly nap volt. Szerettem volna menni Dunakeszire a DK-sokkal, meg Vandával is megdumáltunk, hogy végre futunk megint együtt, mert együtt futni jó, de sajnos lesújtott a munkásököl-vasököl. De eldöntöttem, hogy ettől függetlenül én is lefutom a magamét, csak egyedül. Amúgy sem futottam a maraton óta igazi hosszút, tehát igazán rám fért már egy harmincas karika, annál is inkább, hogy a Balcsi kerülésre is készülni kell. És végre kipróbáltam az új szopós-hátizsákot, amit a Jézuska hozott. (Mit hozott a Jézuska? Szopós hátizsákot! Gyönyörű:) A szopós malac jobban hangzik, de mindegy. A szopós hátizsák egy decathlonos camelback, nagyon tetszik, bevált, ellentétben a kulacs övvel, ami a legidegesítőbb futó cuccok egyike, mert futás közben sunyin egyre feljebb kúszik és a végén már szinte a nyakadból veszed ki a kulacsot, borzalmas, csak mazochistáknak ajánlom.)

Szóval elindultam 2 db rafaellóval, és egy liter l-karnitines lötyivel a Római  part felé. Tök jól esett, viszont sajnos a gyomorbajom megint előjött, nem tudtam még megfejteni, mitől lehet ez, de ahogy olvasgatom, a hosszútáv illetve ultrafutók nagy százaléka folyamatosan küzd a gyomormanóval. Ismét megbizonyosodtam arról is, hogy új cipőt kell vennem, kínomban már a Pegában futottam, pedig azt sose szerettem, de az összes többi kedves cipellőmet szétfutottam tavaly (2012k az 2012k.)

Szeretek a Rómain futni, ott mindig jönnek a világmegváltó gondoltok. Most is azt vettem észre, hogy tök sötét van és jeges az út, annyira, hogy csak sétálni lehet, szóval visszafordultam, mert lelki szemeim előtt megjelent a magányos futókra vadászó rézfaszúbagoly, na, attól meg félek, tehát hátra arc. Kellemes tempóban kocogtam vissza, a vége 30,2 kilométer lett 6:36-os ezrekkel és 148-as avg HR-el. Nem egy világverő tempó, de jól esett. Ennek egyébként is az volt a lényege, hogy a futás csak a tied. Ez a mai harmincas kicsit gyomorbajos, kicsit sötét, kicsit jeges, kicsit lassú, de az enyém. Mine truly.

2 komment

MFE Lőrincz Olivérrel - pulzus kontroll

2013.01.08. 07:38 szancsurrr

Olivér előadása a PK-ról, közérthető, igényes és profi tálalásban. Aki nem ismerné, azok kedvéért említem meg, hogy Olivér többek között Lubics Szilvi edzője, szóval ő aztán tényleg tudja, hogy miről beszél. Aki PK-val fut, vagy kétségei, kérdései vannak, annak mindenképp ajánlom ezt a videót. Oli rulez! Előtte Szíj Zoli meséli el, hogyan lett Dagadt Köcsögből menő hegyimenő.

5 komment

Bujjék!

2013.01.01. 19:50 szancsurrr

Meglett a 2000, sőt, egész véletlenül:

2012.jpg

Boldog új évet, sok kilométert, hegyet, völgyet, szintet, napsütést, erőt, egészséget, bort, búzát, békességet minden futónak, a nemfutókból pedig legyenek futók. 

A 2013-as év fő célja pedig mostantól hivatalosan is a BalatonMan 70.3 lesz, ugyanis beneveztem:) Épp most vettek meg egy tök jó bringát az orrom elől, de sebaj, hamarosan meg lesz az Igazi.

Hajrá!

2 komment