Ma melóba menet megállítottak és igazoltattak. Ha jól tévedek, ez eddig egyszer fordult elő, mióta kocsim van itt (kb. egy éve) és akkor is annyi történt, hogy amikor a rendőr meglátta az magyar jogsim/elbűvölő mosolyom/nem tudom mim, már intett is, hogy menjek Isten hírével. Ezt a mait viszont nem úsztam meg ennyivel.

Elég brutál rendőrbácsi, volt vagy 195 centi magas, szép nagydarab és majdnem olyan elvetemült feje volt, mint annak a másiknak a fotón. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a magyar droidok ezekhez az itteniekhez képest szánalmas, plexi mögül kukucskáló csicskák... Szóval itt a képen látható példány az átlag. Ő is volt vagy 2 méter, meg ez a nézése, brrr, nem is értem, hogy mertem lefotózni?) Szóval kérte a jogsit és a forgalmit. Én már akkor tudtam, hogy se a nemzetközi jogsi, se a forgalmi nincs nálam, de ártatlan arccal és szende mosollyal odaadtam neki a magyar jogsim, gondoltam hátha meghatja az EU zászló, elvégre a brazil zászlón is vannak csillagok... De nem hatotta meg, pofátlan módon végezte a dolgát (hát nem felháborító?:) és udvariasan, de nagyon határozottan kérte a többi papírt. Na, akkor jött az, hogy nem értek portugálul. Csak ráztam a fejem, meg mutogattam, szerintem tök élethűen adtam elő, de ő meg magyarázott, hogy akkor már hívja is az angolul beszélő kollégát. Ekkor arra gondoltam, hogy itt már csak az segít, ha elbőgöm magam. Mert ilyen helyzetekben simán tudok bőgni, ez nagyon hasznos, otthon már húzott ki a kakiból... Bőgés közben hirtelen megtanultam portugálul is, látszik, hogy nem vagyok még profi, kiestem a szerepből, na. De hiába. Ez egy igazi büszke REND-ŐR volt, nyilvánvalóan hatalmas hivatás tudattal, szóval nem lehetett ilyen színházzal meglágyítani a szívét. Közölte, hogy mivel nincsenek nálam a törvény által előírt dokumentumok (nem kezdtem el neki magyarázni, hogy milyen nehéz az egyik táskából a másikba átpakolni mindent, szóval már hónapok óta szaladgálok így, amúgy meg teljesen igaza volt), ad nekem másfél órát, hogy bemutassak mindent. Addig a kocsi ott marad. Adjam a kulcsot. Ha nem adom neki oda a kulcsot, akkor elszállíttatja az autót (kikérem magamnak, ez zsarolás!). Remek.

Közben már persze elkéstem melóból, hívtam is a főnökömet folyamatosan, egyrészt, hogy kések, másrészt, hogy ha tud, szedjen már fel az út széléről és vigyen haza a cuccért, de nem vette fel, küldtem sms-t, semmi. Ott vagyok az autópálya szélén, 33 fok, tűző nap, kb. 7 kilométerre a lakásomtól, kettőre a legközelebbi buszmegállótól. Szóval tempós séta a buszmegig, busz sehol, meleg van, haladjunk. Buszra fel, 2 megálló, leszállás,  kb. 3 kiri futással kevert erőltetett menet hazáig. Cucc megkeres, a kis huncut nemzetközi jogsi direkt elbújt előlem, rend a lelke mindennek :D Aztán bicajra fel, sprint a rendőrbácsihoz. Aki már nagyon várt. Menet közben szuggeráltam, hogy legyen minden rendben, ne kössön bele semmibe, legyen kedves, stb. Szóval odaértem simán időben, odaadok mindent, nézi, nézi, nagyon nézi a nemzetközi jogsit, és azt mondja, hogy ezzel itt nem vezethetek, mert az autó az én nevemen van. (Imádom ezeket a brazil szabályokat, nem tudom, honnan kéne pl. ezt tudnom?) De tök normális hangon, sokkal barátságosabban, mint az előbb. Ezt amúgy tényleg nem tudtam, mondtam is neki, hogy most akkor mi lesz? Erre odanyújtja a kocsi kulcsot, hogy majd akkor menjek az üveghegyen túl és ott, ahol a kurta farkú malac túr, el tudom intézni. Viszontlátásra kisasszony, legközelebb ne felejtse el a papírokat. Boszorkány vagyok, belemásztam az agyába és tök kedves lett!

Közben a főnököm is kapcsolt (másfél órás késéssel), és jött tőle az sms, hogy most nagyon mérges, mert vártak rám, stbstb... Mégis mit gondolt, miért hívtam 6x?!

A tanulságokat persze levontam. Tényleg ideje lenne már egy kicsit összekapnom azt a szórakozott, figyelmetlen, szétszórt, stb fejemet.

De legalább a reggeli betervezett 18 kiris tekerést kiegészítettem egy kis futással, gyaloglással és még egy kis tekeréssel, a csípőm meg nagyjából rendben van, szóval öröm és bódottá! Ja, és szerintem augusztusig már kihúzom itt a nemzetközi jogsival, mert itt ügyintézni, na azt nem kívánom senkinek...:)